-
1 ὅρκιον
ὅρκιον, τό, eigtl. neutr. von ὅρκιος, τὰ ὅρκια, die Opfer- u. die übrigen heiligen Gebräuche, die bei einem feierlichen Eidschwur stattfinden, vgl. Buttm. Lexil. II, 58; in der Vrbdg ὅρκια πιστὰ ταμόντες, Il. 2, 124. 3, 105, u. φιλότητα καὶ ὅρκια πιστὰ ταμόντες, 3, 73. 94, κήρυκες ὅρκια πιστὰ ϑεῶν σύναγον, 3, 245, worin die Hindeutung auf die bei dem feierlichen Vertrage zu schlachtenden Opferthiere sichtbar ist; also wie foedus icere, einen feierlichen Vertrag schließen und durch ein Opfer befestigen; vgl. Her. 4, 102. 7, 132. Daher beißt ὅρκια geradezu der feierlich beschworne Vertrag, ὡς οὐκ ἔστι λέουσι καὶ ἀνδράσιν ὅρκια πιστά, Il. 22, 262, ὅρκια μετ' ἀμφοτέροισιν ἔϑηκε Παλλάς, sie stiftete einen Vertrag zwischen beiden Parteien, μήτις ὑπερβασίῃ Διὸς ὅρκια δηλήσηται, den beim Zeus beschworenen Vertrag verletzen, 3, 107; ὃρκια πιστὰ φυλάσσειν, 280, ὑπὲρ ὅρκια πημαίνειν, 299, wie ὑπὲρ ὅρκια δηλήσασϑαι, 4, 67; κατὰ δ' ὅρκια πιστὰ πάτησαν, 157, συγχέω, 271, ψεύδεσϑαι, 7, 351, die Verträge mit Füßen treten, brechen, zu Lügen machen, oder meineidig sein; vgl. Ar. Nubb. 525; so auch Thuc. λέγοντες σφίσι τὰ ὅρκια εἶναι, μιᾷ νηῒ καταπλεόντων Ἀϑηναίων δέχεσϑαι, es sei im Vertrage bestimmt, 6, 52. – Auch im sing., der Eid, οὐ μέν πως ἅλιον πέλει ὅρκιον, Il. 4, 158, eigtl. das Eidesopfer ist nicht vergeblich. – Ἔμπης δέ τοι ὅρκια δώσω, ich werde dir Unterpfänder des Eides geben, den Schwur leisten, Od. 19, 302, vergleiche die folgenden Verse; daher Unterpfand, Bürgschaft, πιστὸν ὅρκιον ἀρεταῖς, Pind. Gl. 10, 6, vgl. N. 9, 16; Eid, Schwur, Tragg., wie Aesch. Ag. 1406; εἴπερ εὐσεβεῖν βούλει, πατρῴων ὁρκίων μεμνημένος, Soph. Trach. 1213, das mit dem Vater beschworne Bündniß; ὅρκια δῶμεν τῷδ' ἀνδρί, Eur. Suppl. 1231; ὁρκίοισι ζυγείς, Med. 735; ὅρκιον ποιεῖσϑαι, Her. 1, 141; auch noch in späterer Prosa, ὅρκια ποιεῖν περὶ τῶν συνϑηκῶν, Pol. 3, 25, 7; τέμνειν, τελεῖν, 22, 15, 6. 9; ἔχειν πρός τινα, 6, 14, 8; γενομένων τῶν ὁρκίων καὶ ὁμολογιῶν, Plut. Lyc. 2; ὅρκια οὐκ ἐφύλασσον, Luc. Dea Syr. 12.
-
2 ὅρκιον
ὅρκ-ιον, τό,A = ὅρκος, oath, Il.4.158, Hdt.1.29, etc.; ὅρκια δοῦναι take oaths, Od.19.302, E.Supp. 1232 (anap.);ὅ. πορεῖν A.R.2.433
; ὅρκια δὲ Ζεὺς ἴστω let Zeus witness our oath, Il.7.411.II mostly in pl., ὅρκια, τά, the offerings and other things used at a solemn oath or treaty,κήρυκες.. ὅ. πιστὰ θεῶν σύναγον Il.3.269
, cf. 245 ;οἱ ἐννέα ἄρχοντες ὀμνύουσιν ὥσπερ ἐπὶ Ἀκάστου τὰ ὅ. ποιήσειν Arist. Ath.3.3
;ὅ. παρεχέτω ὁ ἱερωργός SIG581.91
(Crete, iii/ii B. C.); then, that which is sworn to, treaty, solemn agreement, freq. in Hom. (esp. Il.),οὐκ ἔστι λέουσι καὶ ἀνδράσιν ὅ. πιστά 22.262
: freq. in phrase,ὅρκια πιστὰ ταμεῖν 2.124
, cf. 3.105, al. ;κατόπερ τὰ ὅ. ἔταμον SIG45.44
(Halic., v B.C.);ὅ. ἐπιταμνέτω Schwyzer687
D2 (Chios, vii/vi B.C.);ὅ. ποιεῖσθαι SIG591.32
(Lampsacus, ii B. C.) ;ὅ. τελεῖν Il.7.69
;φυλάσσειν 3.280
; ὅ. δηλήσασθαι or ὑπὲρ ὅ. δηλ. violate a solemn treaty, ib. 107,4.67 ;ὑπὲρ ὅ. πημῆναι 3.299
; κατὰ δ' ὅ. πιστὰ πάτησαν they trampled on the treaty, 4.157 ; σύν γ' ὅρκι' ἔχευαν ib. 269 ;ψεύσασθαι 7.351
; ; τὰ ὅ. ἐστί τινι, c. inf., one is bound by treaty to do, Th.6.52 : Hdt. has sg. also in this sense,κατὰ τὸ ὅ. 1.77
; ὅ. ποιέεσθαι πρός τινας ib. 141 : abs., ib. 143, etc. ; ὅ. μένει κατὰ χώρην remains as it was, 4.201 ;ὀμόσαι τὸ ὅ. ἦ μὴν ἐάσειν.. Th.6.72
;ὅρκιον ἔταμον SIG4.10
(Cyzicus, vi B. C.). -
3 ὅρκιον
ὅρκιον, τό, die Opfer- u. die übrigen heiligen Gebräuche, die bei einem feierlichen Eidschwur stattfinden; κήρυκες ὅρκια πιστὰ ϑεῶν σύναγον, worin die Hindeutung auf die bei dem feierlichen Vertrage zu schlachtenden Opfertiere sichtbar ist; also wie foedus icere, einen feierlichen Vertrag schließen und durch ein Opfer befestigen. Daher heißt ὅρκια geradezu der feierlich beschworne Vertrag; ὅρκια μετ' ἀμφοτέροισιν ἔϑηκε Παλλάς, sie stiftete einen Vertrag zwischen beiden Parteien; μήτις ὑπερβασίῃ Διὸς ὅρκια δηλήσηται, den beim Zeus beschworenen Vertrag verletzen; κατὰ δ' ὅρκια πιστὰ πάτησαν, συγχέω, ψεύδεσϑαι, die Verträge mit Füßen treten, brechen, zu Lügen machen, oder meineidig sein; im sing., der Eid; οὐ μέν πως ἅλιον πέλει ὅρκιον, eigtl. das Eidesopfer ist nicht vergeblich. Ἔμπης δέ τοι ὅρκια δώσω, ich werde dir Unterpfänder des Eides geben, den Schwur leisten; daher Unterpfand, Bürgschaft; Eid, Schwur; εἴπερ εὐσεβεῖν βούλει, πατρῴων ὁρκίων μεμνημένος, das mit dem Vater beschworene Bündnis -
4 τέμνω
τέμνω, ion. u. ep. τάμνω, Od. 3, 175 steht τέμνειν, fut. τεμῶ (s. auch τέμω), aor. ἔτεμον, ion., ep. u. altatt. ἔταμον, inf. ταμέειν, perf. τέτμηκα (Ap. Rh. 4, 156 τετμηώς, mit pass. Bdtg), perf. pass. τέτμημαι, aor. ἐτμήϑην, fut. τετμήσομαι, ἐκτετμήσεσϑον Plat. Rep. VIII, 564 e (vgl. τμήγω), – 1) schneiden, zerschneiden, zerhauen, zerspalten, Hom. u. Folgende; bes. – a) von Menschen, verwunden, auch niederhauen, zusammenhauen; ἀλλήλων ταμέειν χρόα χαλκῷ, Il. 13, 501. 16, 761; Tragg. u. Folgde; κάρα τέμνειν, abschneiden, Soph. Phil. 615; πώλους σιδήρῳ τέμνετ' αὐχένων φόβην, Eur. Alc. 431; λαιμόν, Hel. 1600; τρίχας ἐτμήϑην, Troad. 480. – Aber auch oft vom Schneiden des Wundarztes, gew. neben καίειν, welche beiden Thätigkeiten hauptsächlich die Kunst desselben ausmachten, ἤ τοι κέαντες ἢ τεμόντες εὐφρόνως πειρασόμεσϑα πῆμ' ἀποτρέψαι νόσου, Aesch. Ag. 823; οἱ ἰατροὶ τέμνουσι καὶ καίουσι ἐπ' ἀγαϑῷ, Xen. An. 5, 8, 18; biem. 1, 2, 54; Sp., wie Ael. V. H. 11, 11. – b) von Thieren, zerstückeln, zerlegen, Her. 2, 65; bes. schlachten, zum Opfer, κάπρον ταμέειν Διΐ; Il. 19, 197; auch im med., ταμνόμενοι κρέα, Od. 24, 364; σφάγια τέμνειν, Eur. Suppl. 1195. – Aber Hes. O. 788. 793, ἐρίφους, κάπρον, verschneiden, castrare. – Ὅρκια πιστὰ τάμνειν, einen Vertrag oder ein Bündniß schließen, indem man dabei die üblichen feierlichen Opfer veranstaltete, eigentlich also die Eidesopfer vollziehen, Il. 2, 124. 3, 105. 252. 19, 191 Od. 24, 483; auch φιλότητα καὶ ὅρκια πιστὰ ταμεῖν, Il. 3, 73. 94. 256; u. im med., ὅρκια τάμνεσϑαι, Her. 4, 70. 71; vgl. aber 4, 201; Hom. vrbdt auch ϑάνατόν νύ τοι ὅρκι' ἔταμνον, dir zum Tode schloß ich das Bündniß, Il. 4, 155. Später auch συνϑεσίας, φίλια τέμνειν, σπονδάς, Eur. Hel. 1251. – cl von Bäumen u. Holz übh., abhauen, behauen, δούρατα, φιτρούς, Od. 5, 162. 12, 11 u. sonst; Hes. O. 809; daher ῥόπαλον τετμημένον, Od. 17, 195; τὴν ὕλην τὴν τετμημένην πεπρακότα, Dem. 42, 30; auch im med., δοῦρα τάμνεσϑαι, sich Bauholz fällen, Od. 5, 243; τίς ἔτεμε τὰν δακρυόεσσαν Ἰλίῳ πεύκαν, Eur. Hel. 234; τμηϑεῖσα πεύκη, Med. 4; Her. 5, 82; αἰχμάν, Pind. N. 3, 33; λίϑους τάμνεσϑαι, Steine behauen, Her. 1, 186; – φάρμακον τέμνειν, ein Heilkraut abschneiden, Heil- oder Zaubermittel aus abgeschnittenen Kräutern und Wurzeln bereiten, H. h. Cer. 229; Plat. Legg. VIII, 836 b XI, 919 b; – τέμνειν δίχα, entzwei schneiden, Plat. Soph. 265 e, u. oft; τοιοῦτον τμῆμα τέμνεται τὸ τεμνόμενον οἷον τὸ τέμνον τέμνει, Gorg. 476 d; – σῖτον τέμνειν, Getreide abmähen, Xen. Mem. 2, 1, 13, wie ὀπώρα τέμνεται, Soph. fr. 239. – Aber χώραν, γῆν τέμνειν ist = ein gand durch Abhauen der Obstbäume und Abschneiden der Feldfrüchte verwüsten; Andoc. 3, 8; Thuc. 2, 18. 8, 31; Plat. Rep. V, 471 c Menex. 242 c; Folgde, wie Pol. 9, 28, 6. – 2) durch Abgränzung, gleichsam aus etwas Größerm herausschneiden, absondern; τέλσον ἀρούρης, Il. 13, 707, wo Spitzner zu vgl., der ἄροτρον vermuthet; τέμενος, Il. 16, 194. 20, 184; ἄροσιν, Il. 9, 580; – übh. scheiden, sondern, Sp. – In τάμνοντ' ἀμφὶ βοῶν ἀγέλας, Il. 18, 528, nimmt man eine Tmesis an, sie schnitten die Heerden für sich ab. – Auch τέμνειν ὀχετούς, Gräben ziehen, stechen, Plat. Tim. 70 c 77 c; – τέμνειν ὁδούς, Wege ziehen, anlegen, bahnen, Her. 4, 136; Thuc. 2, 100; Plat. Legg. VII, 803 e. – Daher auch 3) von der Bewegung durch einen Raum hin, durchschneiden; bes. vom Schiffe, das in seinem Laufe das Meer durchschneidet, τέμνειν πέλαγος μέσον, κύματα ϑαλάσσης, Od. 3, 175. 13, 88; ϑάλασσαν, Pind. P. 3, 68; daher ὁδόν u. dgl., einen Weg einschlagen, τέτμηνται κέλευϑοι, I. 5, 22; u. so vielleicht zu erklären μαχᾶν τέμνειν τέλος, Ol. 13, 57, sie beendigen; auch ἀνδρῶν ἐλπίδες τάμνουσαι ψεύδη, 12, 6, die durch Lüge gehenden Hoffnungen; τέμνειν κέλευϑον, Ar. Th. 1100; αἰϑέρος αὐλακα, Av. 1400; τὴν μεσόγαιαν τῶν ὁδῶν τάμνειν, Her. 9, 89, sich Bahn brechen; auch Sp., Philod. 16 (V, 25), bei denen τέμνειν gradezu für gehen gebraucht wird, wie Ap. Rh. 4, 771; dah. μέσον τέμνειν, die Mittelstraße halten, Plat. Legg. VII, 793 e, wie διὰ μέσων ἀσφαλέστερον ἰέναι τέμνοντας, Polit. 262 b, vgl. Prot. 338 a– Auch übertr., τίν' ἀμφ' αὑτᾶς ἔτι πόρον τέμνω; Aesch. Suppl. 807, welchen Weg soll ich einschlagen, welche Mittel finden; εὐϑεῖαν λόγων τέμνων κέλευϑον, Eur. Rhes. 423.
-
5 πιστός
πιστός, 1) Passivisch; – a) von der Person, der man glauben, trauen kann oder muß, treu, zuverlässig, glaubwürdig; ἑταῖρος, Il. 15, 331, u. oft; πιστότατος δέ οἱ ἔσκε, Il. 16, 147; φύλακες, Hes. Th. 755; γένος ϑεῶν, Pind. N. 10, 54; μάρτυρες, P. 1, 88. 12, 27; ἄγγελος, Aesch. Prom. 971; Soph. O. R. 385. 1118; φύλαξ, O. C. 357; Eur. oft; εἰς ξυμμαχίαν, Thuc. 3, 11, vgl. 8, 9; Plat. Phaed. 89 d; φίλοι, Phaedr. 233 d; πρός τι, Arist. pol. 3, 13. Bei den Persern sind οἱ πιστοί eine Art vertraute Räthe, Xen. An. 1, 5, 15, vgl. ὦ πιστὰ πιστῶν, = πιστόταται, Aesch. Pers. 681. – Auch adv., πιστῶς τὰ πρὸς αὐτὸν διακείμενος, Pol. 3, 98, 5. – b) von Sachen, worauf man bauen kann, zuverlässig, sicher, glaubhaft; ὅρκια πιστά, Hom., wie Pind. Ol. 10, 6 N. 9, 16; οὐκέτι πιστὰ γυναιξίν, man darf den Weibern nicht mehr trauen, Od. 11, 456; σύμβολον πιστόν, Pind. Ol. 12, 8, wie τέκμαρ Aesch. Ag. 263; τεκμήρια, 543, u. öfter; ὁμιλία πιστὴ καὶ βέβαιος, Soph. Phil. 71; μαντεῖα, Tr. 77, u. sonst; πιστὰ καὶ οἰκότα, Her. 6, 82; πιστότερον ἢ ἀληϑέστερον σύγκειται, Antipho 3 γ 4; πιστῷ καὶ βεβαίῳ χρήσασϑαι λόγῳ, Plat. Tim. 49 b; εἰ πισταὶ ὑμῖν εἰσιν αἱ ὑποϑέσεις, Phaed. 107 b; dah. τὸ πιστόν, = πίστις, Unterpfand der Treue, was Glauben giebt, Verbürgung, Aesch. Ag. 637 Eum. 643 Ch. 391; ἦ καὶ τὸ πι στὸν τῆς ἀληϑείας νέμεις; Soph. Trach. 397; τὸ πιστὸν τόδε λόγων ἐμῶν δέχου, Eur. Or. 245; τὰ πίστ' ἐμαυτῷ τοῠ ϑράσους παρέξομαι, Phoen. 275, u. öfter; πιστὸν οὐδέν ἐστιν αὐτοῖς, Ar. Lys. 629; τὰ πιστὰ ποιεῖσϑαι, = πίστιν ποιεῖσϑαι, Her. 3, 8; πιστὰ δοῠναι καὶ λαβεῖν, Pfänder der Treue geben und empfangen, wodurch man sich gegenseitig verbürgt, Xen. An. 3, 2, 5 u. oft; Cyr. 3, 2, 23; πιστὰ ἠξίου γενέσϑαι, 7, 4, 3, vgl. An. 2, 2, 10; auch πιστὰ ϑεῶν ποιεῖσϑαι, einen Eid leisten, Cyr. 4, 2, 7; Sp. – 2) Akt., glaubend, trauend, sich auf Einen verlassend; Theogn. 283; τοῖς πεδαρσίοις κτύποις πιστός, Aesch. Prom. 919; Pers. 55; ἀλλ' ἔσϑ' ὅτῳ σὺ πιστὸς ὢν ἔδρας τάδε, Soph. O. C. 1035; vgl. Pors. Eur. Hec. 1125. – Auch = folgend, gehorsam, Sp., wohin man auch zieht τὴν χώραν οἰκείαν καὶ πιστὴν ποιεῖσϑαι Xen. Hell. 2, 4, 30.
-
6 ορκιον
τό1) (преимущ. pl.) скрепляемая священными обрядами клятва, торжественная присяга(ὅρκια δοῦναι Hom., ὅ. ποιεῖσθαι Her. или ὅ. ὀμόσαι Thuc.)
2) pl. торжественный договор о союзе, освященный жертвоприношениями и клятвой союз, торжественное обязательство(ὅρκια τάμνειν Hom., Her. или ταμεῖν Hom.; ὅρκια ψεύσασθαι Hom.)
λέγοντες σφίσι τὰ ὅρκια εἶναι Thuc. — говоря, что они связаны торжественной клятвой3) pl. жертва, приносимая для освящения клятвы или договора(φέρον ὅρκια πιστά, ἄρνε δύω καὴ οἶνον Hom.)
4) текст клятвы, т.е. договора Lys.5) ручательство, порука, залог Pind. -
7 τέμνω
τέμνω (A), [dialect] Ion., [dialect] Dor., and [dialect] Ep. [full] τάμνω, Il.3.105, al. ( τέμνω once in Hom., Od.3.175), Hdt.2.65, Democr.263, Hp.Acut.22, SIG1026.20 (Cos, [voice] Pass.), cf. ἀποτέμνω, διατέμνω: [ per.] 3sg. [tense] pres. [full] τέμει only in Il. 13.707 ([ per.] 2sg. τέμεις prob. in Epigr. ap. Suid.A s.v. βοῦς ἕβδομος): τέμνω is f.l. in Pi.P.3.68 and v.l. in O.13.57, cf. τάμνω ib.12.6, B.5.17, 16.4, but is the only [dialect] Att. [tense] pres., Th.3.26, IG12.76.56, etc. (v. also τμήγω): Iterat.τέμνεσκον A.R.1.1215
, Q.S.6.217: [tense] fut. , Th.1.82, etc.; [dialect] Ion.τεμέω Hp.Jusj.
: [tense] aor. [dialect] Ion. and [dialect] Dor. ἔτᾰμον, [dialect] Ep. τάμον, Il.3.292, al., SIG4.10 (Cyzicus, vi B.C.), Pi. N.3.33, Hdt.7.132; [dialect] Ep. inf.ταμέειν Il.19.197
; [dialect] Att.ἔτεμον Th.6.7
, IG22.1666A8, etc.: [tense] pf. , ([etym.] ἀπο-) Pl.Men. 85a; [dialect] Dor.[ per.] 3sg.τετμάκει Archim.Con.Sph.22
,26; [dialect] Ion. and [dialect] Ep. part. (in pass. sense) τετμηώς A.R4.156:—[voice] Med., [tense] fut. τεμοῦμαι ([etym.] ὑπο-) Ar. Eq. 291 (lyr.), X.Cyr.1.4.19, etc.: [tense] aor. ἐταμόμην, inf.ταμέσθαι Il.9.580
; [dialect] Att. ([etym.] ἀπ-), Luc.Pr.Im.24:—[voice] Pass., [tense] fut.τμηθήσομαι Arist.LI 968b17
; [dialect] Dor.τμα- Archim.Aequil.2.2
; alsoτετμήσομαι Philostr.VA4.24
, ([etym.] ἐκ-) Pl.R. 564c: [tense] aor. , Th.2.18, etc.; [dialect] Dor.ἐτμα- Archim.Con.Sph.11
: [tense] pf.τέτμημαι Od.17.195
, Th.3.26, etc.; [dialect] Dor.τετμα- Archim.Con.Sph.12
(τετμη- Pi.I.6(5).22
codd.):— cut, in Hom. and elsewhere usu. of particular kinds of cutting (v. infr.); generally, ὀδόντας οἵους τέμνειν fit for cutting, X.Mem.1.4.6; τοιοῦτον τμῆμα τέμνεται τὸ τεμνόμενον, οἷον τὸ τέμνον τέμνει; Pl.Grg. 476d.2 cut, wound, maim,ἀλλήλων ταμέειν χρόα χαλκῷ Il.13.501
, 16.761; πρὸς δέρην τ. wound her in the neck, A.Eu. 592; οἱ στενοὶ (sc. τελαμῶνες) τέμνουσι narrow bandages cut the patient, Sor.1.83.3 of a surgeon, cut,ἐκ μηροῦ τ. βέλος Il.11.844
;τ. τὰν κοιλίαν IG42(1).122.40
(Epid., iv B.C.); τὴν χεῖρα (in blood-letting) Gal.16.810: abs., use the knife, as opp. to cautery ([etym.] κάειν), ἤτοι κέαντες ἢ τεμόντες A.Ag. 849
, cf. X.An.5.8.18, Pl.Grg. 456b, 480c, 521e, etc.:— [voice] Pass., to be operated upon, Hp.Aph.7.44, Pl.Grg. 479a.5 prune vines, LXX Le.25.3, cf. Is.5.6 ([voice] Pass.); cut, i.e. gather, herbs, Dsc.3.132 ([voice] Pass.).II cut up, cut to pieces, of animals, Il.9.209; τ. μελεϊστί, διὰ μελεϊστί, κατὰ μέλη, 24.409, Od.9.291, Pi.O.1.49;τ. ἰχθῦς Hdt.2.65
, cf. 3.42, etc.:—[voice] Med.,ταμνομένους κρέα πολλά Od.24.364
.b slaughter, sacrifice,ταμέειν Διί τ' Ἠελίῳ τε Il.19.197
; σφάγια τ. E.Supp. 1196:—[voice] Pass.,σφάγια τέμνεται Id.Heracl. 400
.2 ὅρκια τάμνειν sacrifice in attestation of an oath, and hence, take solemn oaths, Il.2.124, Od.24.483, etc. (also in late Prose, as Plb.21.24.3, 21.32.15, al.); , etc.; θάνατόν νύ τοι ὅρκι' ἔταμνον I made a truce which was death to thee, 4.155; ἐπὶ τούτοισι τ. ὅρκιον on these terms, Hdt.7.132; without ὅρκιον, τ. τισὶ μένειν τὸ ὅρκιον make a covenant that.., Id.4.201; alsoσπονδὰς τέμωμεν E.Hel. 1235
; ἆρα φίλιά μοι τεμεῖ; Id.Supp. 376 (lyr.):—[voice] Med., of two parties,ὅρκια τάμνεσθαι Hdt.4.70
.3 φάρμακον τέμνειν cut or chop up a plant for purposes of medicine or witchcraft, Pl.Lg. 836b: metaph., ib. 919b, Ep. 353e: hence πόρον or ἄκος τέμνειν contrive a means or remedy, A.Supp. 807 (lyr., dub.l.), E.Andr. 121 (lyr.).4 divide, of a river, μέσην τ. Λιβύην cut it in twain, Hdt.2.33, cf. E.El. 411; of a mountain-chain, D.P.340, 890; τ. δίχα cleave in two, Pl.Smp. 190d:-[voice] Med., ἑπτὰ μέρη τεμόμενος having divided it into seven parts, Id.Lg. 695c:—[voice] Pass.,γραμμὴ δίχα τετμημένη Id.R. 509d
; τετμημένος ἐξ ἑνὸς δύο cut from one into two, Id.Smp. 191d.b διὰ τῆς δριμυφαγίας εἰ καὶ τὸ πάχος τέμνοιτο τοῦ γάλακτος were to be diluted, thinned, Sor.1.98;ἡ τῆς πτισάνης [ὕλη] τ. καὶ ὑγραίνει τὰ τῆς ἀναπτύσεως δεόμενα Gal.15.507
, cf. 6.352, 14.742; , cf. Vict.Att.1, al.5 divide logically,τ. δίχα Pl.Phlb. 49a
, Plt. 287b; τ. τὸν ἀριθμὸν ἀρτίῳ καὶ περιττῷ into even and odd, ib. 262e, cf. 266e, al.; εἰς δύο μέρη τέμνουσι [ τὴν πραγματείαν] Sor. 1.1:—[voice] Pass.,διχῇ τέμνεσθαι Pl.Sph. 223c
.III cut off, severἐκ κεφαλέων τρίχας Il.3.273
;κεφαλὴν ἀπὸ δειρῆς 18.177
;δρακόντοιν κάρα A.Ch. 1047
, cf. S.Ph. 619;λαιμούς τινος Ar.Av. 1560
; πλόκον, φόβας, βόστρυχον, S.Aj. 1179, El. 449, 901 ([voice] Pass.), etc.;τράχηλον σώματος χωρίς E.Ba. 241
; Ὕδραν τ. Pl.R. 426e: with double acc., ἐρινεὸν ὀξέϊ χαλκῷ τάμνε νέους ὄρπηκας cut the branches off the fig-tree, Il.21.38 ( ἐρινεοῦ cj. Agar):—[voice] Pass., τρίχας ἐτμήθην had them cut off, E.Tr. 480.2 part off, mark off,τέλσον ἀρούρης Il.13.707
;τέμενος 6.194
; so in [voice] Med., 9.580; also τάμνοντ' ἀμφὶ βοῶν ἀγέλας they cut them off, surrounded them, 18.528.IV cut down, fell, of trees and timber, δένδρεα, δρῦς, φιτρούς, 11.88, 23.119, Od.12.11, etc.; ; τίς.. ἔτεμε τὰν δακρυόεσσαν Ἰλίῳ πεύκαν; E.Hel. 231 (lyr.);τ. ὕλην Th.2.98
; τ. ξύλα ἐκ τοῦ Κιθαιρῶνος ib.75;χάρακας ἐκ τοῦ τεμένους Id.3.70
:—[voice] Pass., [μελίη] χαλκῷ ταμνομένη Il.13.180
;ῥόπαλον τετμημένον Od.17.195
; ἡ ὕλη ἡ τετμ. the felled timber, D.42.30:—[voice] Med., δοῦρα τάμνεσθαι fell oneself timber, Od.5.243, cf. Hdt.5.82, E.Hec. 634 (lyr.).2 λίθον τ. hew or quarry it, IG12.76.56, cf. 22.1666A8, 42(1).102.41, al. (Epid., iv B.C.), Pl.Criti. 116a, PPetr.2p.6 (iii B.C.), D.S.5.13; τ. μέταλλον open or work a mine, Hyp.Eux.35 ([voice] Pass.):—[voice] Med., λίθους τάμνεσθαι have them wrought or hewn, Hdt.1.186.3 cut down for purposes of destruction,γῆς τ. βλαστήματα E.Hec. 1204
;τ. τὸν σῖτον X.Mem.2.1.13
; also τ. τὴν γῆν lay waste the country by felling the fruit-trees, cutting the corn, etc., Hdt.9.86, cf. Th.2.19,55, And.3.8 ([voice] Pass.);τῆς γῆς ἔτεμον οὐ πολλήν Th.6.7
: c. partit. gen., τῆς γῆς τ. waste part of it, Id.1.30, 2.56:—[voice] Pass., ib.18,20.V cut into shape,δέρμα βόειον Od.14.24
;ἱμάντας ἐκ τοῦ δέρματος Hdt.5.25
:—[voice] Med.,νομέας ταμόμενοι Id.1.194
.2 τ. ὁδόν cut or make a road,τ. ὁδοὺς εὐθείας Th.2.100
;τ. διάπλους ἐκ τῶν διωρύχων Pl.Criti. 118e
;τάφρον τεμέσθαι PHal.1.107
(iii B.C.); ὁ τέμνων (sc. τὴν τάφρον) ib. 110: metaph., ὀχετοὺς ἐπὶ τὸν πλεύμονα ἔτεμον carried channels or ducts to the lungs, Pl.Ti. 70d, cf. 77c;οὐκ.. ἐγὼ πρῶτος ταύτην ἐτεμόμην τὴν ὁδόν Luc.Pr.Im.24
:—[voice] Pass.,μυρίαι τέτμηνται κέλευθοι Pi.I.6(5).22
;οὐ τετμημένων [τῶν] ὁδῶν Hdt.4.136
, etc.b make one's way, advance,ὦ τὴν ἐν ἄστροις.. τέμνων ὁδὸν.. Ἥλιε E.Ph. 1
;διὰ μέσου.. αἰθέρος τέμνων κέλευθον Ar.Th. 1100
; τὴν μεσόγαιαν τ. τῆς ὁδοῦ take the inland road, strike through the interior, Hdt.7.124, 9.89: metaph., μέσον τι τέμνειν hold a middle course, Pl.Prt. 338a; τὴν μέσην τ. Plu.2.7b; μέσον τινὰ [ βίον] τ. Pl.Lg. 793a;βιότοιο τ. τρίβον AP9.359
(Posidipp. or Pl.Com.), 360 (Metrod.): abs., make one's way, A.R.2.1244, 4.771.3 of ships, cut through the waves, plough the sea, τ. πέλαγος μέσον, κύματα θαλάσσης, Od.3.175, 13.88, cf. Pi.P.3.68: metaph., ψεύδη.. τάμνοισαι κυλίνδοντ' ἐλπίδες men's hopes are tossed about as they cut through the sea of lies, Id.O.12.6: of birds, αἰθέρος αὔλακα τ. cleave the air, Ar.Av. 1400, cf. h.Cer. 383, E.Epigr.2.VII cut short, bring to a crisis or decision,μαχᾶν τ. τέλος Pi.O.13.57
;κίνδυνον τ. σιδάρῳ E.Heracl. 758
(lyr.);λόγῳ τὰ διάφορα τεμεῖν Lib.Or.18.164
; τὰς δίκας τ. Cod.Just.3.1.12, cf. 2.12.27.2, al.------------------------------------ -
8 συν-άγω
συν-άγω (s. ἄγω, συνῆχας Xen. Mem. 2, 4, 8, v. l. συνῆξας), zusammenführen, -bringen, versammeln; σύναγεν νεφέλας, Od. 5, 291; u. in tmesi, ἵνα οἱ σὺν φόρτον ἄγοιμι, 14, 296; ὅρκια πιστὰ ϑεῶν σύναγον, Il. 3, 269; Ar. δεῠρο ξυνάγειν καὶ συναϑροίζειν εἰς ἕν, Lys. 585; Eur. Bacch. 503 ἔνϑα Ὀρφεὺς σύναγε δένδρεα Μούσαις, σύναγε ϑῆρας; bes. im friedlichen Sinne, πάντα εἰς ταὐτόν, Plat. Soph. 251 d, εἰς ἕν, Phil. 25, l, u. öfter; φιλία κοινὸν ξυναγαγοῦσα αὐτῶν τὸν βίον, Polit. 311 c; ἑταιρείας, Rep. II, 365 d, wie Isocr. 4, 79; δικαστήριον, Her. 6, 85 (auch med., Luc. abd. 10); γάμους, Xen. Conv. 4, 64; ἐκκλησίαν, Thuc. 2, 60; πανηγύρεις, Isocr. 4, 1; auch im feindlichen Sinne, ἵνα ξυνάγωμεν Ἄρηα, Il. 2, 381. 19, 275, wie ἔριδα ξυνάγοντες Ἄρηος, 5, 861. 14, 149, u. σύναγον κρατερὴν ὑσμίνην, 14, 448, πόλεμον, h. Cer. 268, den Kampf zusammenbringen u. beginnen, die Schlacht liefern; ähnlich Aesch. Spt. 490. 738; Archil. 50; πόλεμ ον Isocr. 4, 84; Thuc. u. A.; freundschaftlich Einen dem Andern zuführen, ihn verbinden, τινά τινι, Xen. Cvr. 5, 3, 20. Auch = Früchte sammeln, Pol. 12, 2, 5; συνάξει τὸν σῖτον, Matth. 3, 12; ἐς ἀποϑήκας, 6, 26; in einem engen Raume zusammenbringen, zusammenziehen, Her. 1, 194. 4, 52. 7, 23; einengen, τὴν ἀγοράν, Pol. 6, 32, 4; συνηγμένος ταῖς ὕλαις τόπος, ein durch Wälder eingeengter Ort, 5, 7, 10; vgl. ὁ αὐλὼν συνάγεται εἰς στενὸν ὑπὸ τῶν ὀρῶν, 5, 45, 9, dah. εἰς τοῠτο συνήγοντο τῇ σιτοδείᾳ, ὥςτε, sie wurden durch Getreidemangel so gedrängt, 1, 18, 10; ὑπὸ τοῠ λιμοῠ, 1, 84, 9; ὀφρῠς, die Augenbrauen finster zusammenziehen, Sp.; – ein Picknick halten, geben, συνάγειν ἀπὸ συμβολῶν, Mein. Men. p. 58, dah. auch scheinbar intrans. zusammenschmausen, zechen, Ath. IV, 142 c, Diphil. ib. VII, 292 c VIII, 365 c; dah. bei LXX. u. im N. T. übh. = aufnehmen u. bewirthen. – Bei Sp. auch = zusammenstellen u. daraus folgern, schließen.
-
9 δεκάς
δεκάς, άδος, ἡ, ein Zehend, eine Summe, Abtheilung von Zehnen; Homer dreimal, von Männern, Decurie: Odyss. 16, 245 μνηστήρων δ' οὔτ' ἂρ δεκὰς ἀτρεκὲς οὔτε δύ' οἶαι, ἀλλὰ πολὺ πλέονες; Iliad. 2, 126. 128 εἴ περ γάρ κ' ἐϑέλοιμεν Ἀχαιοί τε Τρῶές τε, ὅρκια πιστὰ ταμόντες, ἀριϑμηϑήμεναι ἄμφω, Τρῶας μὲν λέξασϑαι ἐφέστιοι ὅσσοι ἔασιν, ἡμεῖς δ' ἐς δεκάδας διακοσμηϑεῖμεν Ἀχαιοί, Τρώων δ' ἄνδρα ἕκαστον ἑλοίμεϑα οἰνοχοεύειν, πολλαί κεν δεκάδες δευοίατο οἰνοχόοιο. – Folgende: Herodot. 3, 25; Eurip. Suppl. 219. Auch = »die Zahl Zehn«, abstract, u. übh. = » Zahl«, Agath. 20 (V, 282), vgl. Philod. 18 (V, 13).
-
10 ινα
I1) тамἵ. σφιν ἐπέφραδον ἠγερέεσθαι Hom. — там велел я им собраться
2) (относит.) гдеλιμέν εὔορμος, ἵν΄ οὐ χρεὼ πείσματός ἐστιν Hom. — удобная бухта, где нет надобности в причале;
ἐνταῦθ΄ ἐμέν (= ἐσμέν), ἵν΄ οὐκ ἔτ΄ ὀκνεῖν καιρός Soph. — мы в таком положении, в котором (= что) медлить нельзя;ἐν ἀγορᾷ, ἵ. ὑμῶν πολλοὴ ἀκηκόασι Plat. — на площади, где многие из вас слышали (меня);ἵ. αὐτὸς ἔφρασε τῆς χώρης Her. — (там), где он сам указал;οὐχ ὁρᾷς ἵν΄ εἶ κακοῦ ; Soph. — разве ты не видишь, в какой ты беде?3) (относит.) кудаἐνὴ δήμῳ, ἵν΄ οἴχεται Hom. — среди народа (= страны), куда он ушел;
ἵν΄ οὐ πυρὸς ἵξετ΄ ἀϋτμή Hom. — куда не проникнет копоть от огня;ὁρᾷς, ἵν΄ ἥκεις ; Soph. — видишь, до чего ты дошел?4) (относит.) когдаγάμος σχεδόν ἐστιν, ἵ. χρέ καλὰ (sc. εἵματα) ἕννυσθαι Hom. — близка свадьба, когда нужно красиво нарядиться
IIconj.1) чтобы, (для того) чтобы, с целью:(1) (с impf. и aor. ind. для выраж. нереальности) σὲ ἐχρῆν ἡμῖν συγχωρεῖν, ἵ. συνουσία ἐγίγνετο Plat. тебе следовало нам уступить, чтобы получилась беседа(2) (с conjct. - при главном времени в главном предложении) imper., conjct., impf., aor. (= pf.) или opt. с ἄν См. ανἐς πεδίον καταβῆναι, ἵν΄ ὅρκια πιστὰ τάμητε Hom. — выйти в поле, чтобы вам заключить (с данайцами) твердый договор;
(τὰ πλοῖα) Ἀβροκόμας κατέκαυσεν, ἵ. μέ Κῦρος διαβῇ Xen. — Аброком сжег суда, чтобы Кир не переправился (через реку);εἴπω τι κἄλλ΄ (= καί τι ἄλλο), ἵν΄ ὀργίζῃ πλέον Soph. — сказать мне еще что-л., чтобы ты (еще) больше разгневался?;οὔτε χρημάτων ἕνεκα ἔπραξα ταῦτα, ἵ. πλούσιος ἐκ πένητος γένωμαι Lys. — я сделал это не из-за денег, чтобы из бедняка стать богачем;ἐπίτηδές σε οὔκ ἤγειρον, ἵ. ὡς ἥδιστα διάγῃς Plat. — я умышленно не будил тебя, чтобы ты провел время как можно приятнее;οὐκ ἂν δή μοι ἄμαξαν ἐφοπλίσσαιτε τάχιστα, ἵ. πρήσσωμεν ὁδοῖο ; Hom. — так вы и не поспешите приготовить мне повозку, чтобы (мог я свой) путь совершить?;ἀρκετὸν τῷ μαθητῇ ἵ. γένηται ὡς ὅ διδάσκαλος αὐτοῦ NT. — с ученика довольно, если он станет таким, как его учитель;μέ κρίνετε ἵ. μέ κριθῆτε NT. — не судите, да не судимы будете(3) (с opt. - при impf., aor., praes. hist. и opt. с ἄν, реже при главном времени в главном предложении)Μένων δῆλος ἦν ἐπιθυμῶν τιμᾶσθαι, ἵ. πλείω κερδαίνοι Xen. — Менон явно стремился к почестям, чтобы больше наживать;
ἢ οὐκ ἐπιστάμεθα ὅτι βασιλεὺς ἡμᾶς ἀπολέσαι ἂν περὴ παντὸς ποιήσαιτο, ἵ. καὴ τοῖς ἄλλοις Ἕλλησι φόβος εἴη στρατεύειν Xen. — разве мы не знаем, что (персидский) царь дорого бы дал за нашу гибель, чтобы другие треки побоялись воевать (против него)?ἵ. καθ΄ ὑπόθεσιν καὴ συγώρήσῃ Sext. — если бы это было допущено хотя бы в виде предположения
3) (с fut. ind.)ἵ. μέ εἶς ὑπὲρ τοῦ ἑνὸς φυσιοῦσθε κατὰ τοῦ ἑτέρου NT. — чтобы вам не превозноситься друг перед другом
4) так что, вследствие чегоἦν παρακεκαλλυμένον ἀπ΄ αὐτῶν, ἵ. μέ αἴσθωνται αὐτό NT. — (это слово) было сокрыто от них, а потому они не поняли его
5) чтоκαὴ πόθεν μοι τοῦτο, ἵ. ἔλθῃ πρὸς ἐμή ; NT. — как случилось, что она пришла ко мне?
ἵ. (δέ) τί ; Arph., Plat.; — к чему?, для чего?, зачем?;
ἵ. τί τοῦτο λέγεις ; Plat. — зачем ты это говоришь?;ἵν΄ εἰδῇς Soph. — (так и) знай, имей в виду;οὐδ΄ ἄλλαις πολλαῖς, - ἵ. μέ εἴπω ὅτι οὐδεμιᾷ Plut. — (этого) нет (и) во многих других случаях, - чтобы не сказать ни в одном -
11 καταπατεω
1) втаптыватьἐπεὰν καταπατήσῃ τὸ σπέρμα Her. — после того, как семя заделано (в почву)
2) утаптывать(τέν γῆν περὴ τὰς ῥίζας Arst.)
3) (тж. κ. ἐν τοῖς ποσίν NT.) топтать, растаптывать, давитьἐπέπιπτόν τε ἀλλήλοις καὴ κατεπάτουν Thuc. — (теснимые сиракузцами афиняне) падали друг на друга и (друг друга) топтали4) перен. попирать (ногами), (грубо) нарушать, пренебрегать(ὅρκια πιστά Hom. - in tmesi; τὰ γράμματα καὴ μαγγανεύματα, τοὺς νόμους Plat.; τινα NT.)
-
12 ξυναγω
(impf. συνήγαγον - дор. συνᾶγον, эп. σύνᾰγον; aor. 1 συνῆξα, pf. συνῆχα и συναγήοχα; pass.: aor. συνήχθην, pf. συνῆγμαι - дор. συνᾶγμαι)1) собирать(καρπούς Polyb.; νεφέλας Hom.; τινὰς ἐς ἕνα χῶρον Her.)
σ. τὰς εἰσφοράς Arst. — собирать поступления, доходы;σ. τὸ ἔλαιον ἐν ἀγγηΐοις Her. — сливать оливковое масло в сосуды;σ. ἑαυτόν Plut. — собираться с силами2) сводить вместе(τοὺς ἑαλωκότας Xen.)
Ἕλληνας εἰς ἓν καὴ Φρύγας ξ. Eur. — сталкивать греков с фригийцами3) свозить, (отовсюду) доставлять(τὰ χρήματα ἐκ τῶν ἀγρῶν Xen.)
ὅρκια πιστὰ θεῶν σ. Hom. — приводить жертвенных животных для освящения договоров4) собирать, созывать(τὸ δικαστήριον Her.; τέν ἐκκλησίαν Thuc.)
συνήχθησαν εἰς τέν αὐλήν NT. — они собрались во дворе5) привлекать, навлекать(φθόνον τινί Dem.)
6) сочетать, соединять, связывать(τινά τινι Xen.; τὸ ἄρρεν πρὸς τὸ θῆλυ Arst.)
σ. ἀνθρώπους εἰς κηδείαν Xen. — соединять людей узами родства7) сваливать в одну кучу(τὰ κάλλιστα τοῖς αἰσχίστοις Aeschin.)
8) учреждать, устраивать(γάμους Xen.; πανηγύρεις Isocr.; συσσίτια Plat.)
9) устраивать, строить(τὸν κοινὸν βίον Plat.)
σ. ἐκ δικαίων τὸν βίον Men. — строить жизнь на честных делах10) набирать, снаряжать(τριήρεις καὴ πεζέν στρατιάν Isocr.)
11) сближать, смыкать(τὰ κέρατα Her.)
σ. τὰ τέρματα Her. — (о реках) соединяться устьями12) стягивать, свиватьσ. τὰς ὀφρῦς Soph. — хмурить брови;
σ. ἅμμα Plat. — стягивать узел;σ. τὰ ὄμματα или βλέφαρα Arst. — щуриться;ὅ ὄφις συνάγει ἑαυτόν Arst. — змея свивается13) суживать(τέν διώρυχα Her.; τέν πόλιν Polyb.)
σ. πρῴρην Her. — заострять носовую часть корабля;εἰς ὀξὺ συνῆχθαι Arst. — суживаться, заостряться;σ. τὰ ὦτα Xen. — навострять (настораживать) уши14) стеснятьσυνηγμένος ταῖς ὕλαις τόπος Polyb. — местность, ограниченная отовсюду лесами;
ξ. (τοὺς πολεμίους) ἐς ὀλίγον Thuc. — запереть противника на небольшом пространстве;συναχθῆναι τῇ σιτοδείᾳ Polyb. — терпеть недостаток в хлебе;συνάγεσθαι ὑπὸ τοῦ λιμοῦ Polyb. — страдать от голода15) ( о боевых действиях) завязывать, начинать(ἔριδα Ἄρηος Hom.; πόλεμον Isocr.)
σ. εἰς χεῖρας Plut. — вступать в рукопашный бой16) составлять, сочинятьβουλέν σ. πολέμοιο Batr. — составлять план войны;
τὰς πράξεις τὰς ἐν τοῖς πολέμοις σ. Isocr. — описывать военные подвиги;σ. ὑπόμνημα τῶν γεγονότων Luc. — писать воспоминания о прошлом17) делать вывод, заключать Luc.ἐξ ὁμολογουμένων σ. Arst. — делать вывод из общепризнанных суждений;
σ. τὸ κεφάλαιον Arst. — подводить итоги18) сплетать, ткать(ὕφασμα ἔκ τινος Plat.)
19) сосредоточивать, выстраивать20) двигать вместеσυνάγεσθαι τᾷ περιφορᾷ τῶ (= τοῦ) παντός Plat. — двигаться по кругу вместе с вселенной
-
13 συναγω
(impf. συνήγαγον - дор. συνᾶγον, эп. σύνᾰγον; aor. 1 συνῆξα, pf. συνῆχα и συναγήοχα; pass.: aor. συνήχθην, pf. συνῆγμαι - дор. συνᾶγμαι)1) собирать(καρπούς Polyb.; νεφέλας Hom.; τινὰς ἐς ἕνα χῶρον Her.)
σ. τὰς εἰσφοράς Arst. — собирать поступления, доходы;σ. τὸ ἔλαιον ἐν ἀγγηΐοις Her. — сливать оливковое масло в сосуды;σ. ἑαυτόν Plut. — собираться с силами2) сводить вместе(τοὺς ἑαλωκότας Xen.)
Ἕλληνας εἰς ἓν καὴ Φρύγας ξ. Eur. — сталкивать греков с фригийцами3) свозить, (отовсюду) доставлять(τὰ χρήματα ἐκ τῶν ἀγρῶν Xen.)
ὅρκια πιστὰ θεῶν σ. Hom. — приводить жертвенных животных для освящения договоров4) собирать, созывать(τὸ δικαστήριον Her.; τέν ἐκκλησίαν Thuc.)
συνήχθησαν εἰς τέν αὐλήν NT. — они собрались во дворе5) привлекать, навлекать(φθόνον τινί Dem.)
6) сочетать, соединять, связывать(τινά τινι Xen.; τὸ ἄρρεν πρὸς τὸ θῆλυ Arst.)
σ. ἀνθρώπους εἰς κηδείαν Xen. — соединять людей узами родства7) сваливать в одну кучу(τὰ κάλλιστα τοῖς αἰσχίστοις Aeschin.)
8) учреждать, устраивать(γάμους Xen.; πανηγύρεις Isocr.; συσσίτια Plat.)
9) устраивать, строить(τὸν κοινὸν βίον Plat.)
σ. ἐκ δικαίων τὸν βίον Men. — строить жизнь на честных делах10) набирать, снаряжать(τριήρεις καὴ πεζέν στρατιάν Isocr.)
11) сближать, смыкать(τὰ κέρατα Her.)
σ. τὰ τέρματα Her. — (о реках) соединяться устьями12) стягивать, свиватьσ. τὰς ὀφρῦς Soph. — хмурить брови;
σ. ἅμμα Plat. — стягивать узел;σ. τὰ ὄμματα или βλέφαρα Arst. — щуриться;ὅ ὄφις συνάγει ἑαυτόν Arst. — змея свивается13) суживать(τέν διώρυχα Her.; τέν πόλιν Polyb.)
σ. πρῴρην Her. — заострять носовую часть корабля;εἰς ὀξὺ συνῆχθαι Arst. — суживаться, заостряться;σ. τὰ ὦτα Xen. — навострять (настораживать) уши14) стеснятьσυνηγμένος ταῖς ὕλαις τόπος Polyb. — местность, ограниченная отовсюду лесами;
ξ. (τοὺς πολεμίους) ἐς ὀλίγον Thuc. — запереть противника на небольшом пространстве;συναχθῆναι τῇ σιτοδείᾳ Polyb. — терпеть недостаток в хлебе;συνάγεσθαι ὑπὸ τοῦ λιμοῦ Polyb. — страдать от голода15) ( о боевых действиях) завязывать, начинать(ἔριδα Ἄρηος Hom.; πόλεμον Isocr.)
σ. εἰς χεῖρας Plut. — вступать в рукопашный бой16) составлять, сочинятьβουλέν σ. πολέμοιο Batr. — составлять план войны;
τὰς πράξεις τὰς ἐν τοῖς πολέμοις σ. Isocr. — описывать военные подвиги;σ. ὑπόμνημα τῶν γεγονότων Luc. — писать воспоминания о прошлом17) делать вывод, заключать Luc.ἐξ ὁμολογουμένων σ. Arst. — делать вывод из общепризнанных суждений;
σ. τὸ κεφάλαιον Arst. — подводить итоги18) сплетать, ткать(ὕφασμα ἔκ τινος Plat.)
19) сосредоточивать, выстраивать20) двигать вместеσυνάγεσθαι τᾷ περιφορᾷ τῶ (= τοῦ) παντός Plat. — двигаться по кругу вместе с вселенной
-
14 καταπατέω
A trample under foot, Th.7.84, etc.; ὑσὶ τὸ σπέρμα κ. trample down the seed (i.e. have it trampled down) by swine, Hdt. 2.14:—[voice] Pass., Id.7.173, 223, Th.5.72, D.34.37; .2 metaph.,κατὰ δ' ὅρκια πιστὰ πάτησαν Il.4.157
;κ. τοὺς νόμους Pl.Lg. 714a
;τὰ γράμματα Id.Grg. 484a
;τὸν υἱὸν τοῦ θεοῦ Ep.Hebr.10.29
;ὅρκον Lib.Ep.14.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταπατέω
-
15 συνάγω
A (lyr.), prob. in E.IA 290 (lyr.), [dialect] Ep.σύνᾰγον Il.14.448
: [tense] fut. συνάξω: [tense] aor. 1 συνῆξα, [dialect] Dor. ,1791 (Delph., ii B.C.); inf. συνάξαι v.l. in Ev.Luc. 3.17; part. συνάξας f.l. for συννάξας in Hdt.7.60: but the regul. [tense] aor. is συνήγαγον: [dialect] Att. [tense] pf.συνῆχα X.Mem.4.2.8
; (v.l. -γιοχ-, -γιωχ-, γειοχ-), Dsc.1.68, Iamb.VP35.254, etc.; [dialect] Dor.συναγάγοχα Test.Epict.3.12
: [tense] pf. [voice] Pass. συνῆγμαι, [dialect] Dor.- ᾶγμαι Ti.Locr.101b
.--Old [dialect] Att. [full] ξυνάγω, which Hom. also uses metri gr.:—bring together, gather together:I of persons, animals, etc., ἡ δὲ ξυνάγουσα γεραιὰς νηόν.. to the temple, Il.6.87, cf. Hdt.2.111, 3.150, etc.;ἐς ἕνα Χῶρον σ. μυριάδα ἀνθρώπων Id.7.60
;ἔνθα ποτ' Ὀρφεὺς σύναγεν δένδρεα μούσαις, σύναγεν θῆρας E.Ba. 563
(lyr.); ποίμνας Ὀλύμπου ς. S.Fr. 522; Ἕλληνας εἰς ἓν καὶ Φρύγας ς. E.Or. 1640, cf. Ar.Lys. 585 (anap.); σ. ἐς ὀλίγον crowd them into a narrow compass, Th.2.84;σ. εἰς ταὐτόν Pl.Phdr. 256c
, cf. Tht. 194b; εἰς ἕν, εἰς μίαν ἀρχήν, Arist.Pol. 1280b13, 1299b13; much like συνοικίζω, ib. 1285b7.2 bring together for deliberation or festivity,βουλήν Batr.134
;δικαστήριον Hdt.6.85
;τοὺς στρατηγούς Id.8.59
;ἐκκλησίαν τινὸς ἕνεκα Th.2.60
; ἔς τι, περί τινος, Id.1.120, X.HG7.1.27;οἱ νόμοι σ. ὑμᾶς, ἵνα.. D.19.1
;τὴν βουλὴν καὶ τὸν δῆμον Arist.Ath.43.3
; σ. πανηγύρεις, ἑταιρείας, συσσίτια, etc., Isoc.4.1,79, Pl.R. 365d, Lg. 625e, etc.;σ. ἔρανον Μηνὶ Τυράννῳ IG3.74.21
, cf. GDI1772, 1791 (Delph., ii B.C.):—[voice] Pass.,πανήγυρις.. συναγομένη SIG888.129
(Scaptopara, iii A.D.): abs., hold a club dinner or meeting, Thphr.Char.30.18, and so perh. OGI130.5 (Egypt, ii B.C.);σ. ἀπὸ συμβολῶν Diph.43.28
;ἔλεγον συνάγειν τὸ μετ' ἀλλήλων πίνειν Ath.8.365c
, cf. Sophil.4.2, Men.158, Hsch.; νυνὶ.. συνάγουσι they are at dinner, Men.Epit. 195.3 in hostile sense, ξ. Ἄρηα, ἔριδα Ἄρηος, ὑσμίνην, join battle, begin the battle-strife, etc., Il.2.381, 5.861, 14.448, al.; πόλεμον ς. Isoc.4.84.b match, pit two warriors one against the other, A.Th. 508: hence intr., ἐς μέσσον ς. engage in fight, Theoc.22.82;σ. τινί Plb.11.18.4
;εἰς Χεῖρας Plu.Publ.9
.4 bring together, join in one, unite,ἄμφω ἐς φιλότητα h.Merc. 507
;παράνοια σ. νυμφίους φρενώλεις A.Th. 756
(lyr.); τὸ κακὸν σέ τε κἀμὲ ς. E. Hel. 644 (lyr.), cf. Ar.Ach. 991 (lyr.);ἀνθρώπους εἰς κηδείαν X.Mem.2.6.36
; γυναῖκα καὶ ἄνδρα, of Isis, IG12(5).14.20 (Ios, iii A.D.): hence γάμους ς. contract marriages, X.Smp.4.64.5 bring together, make friends of, reconcile, Emp. ap. Arist.Metaph. 1000b11, D.58.42, 59.45; bring persons together in works of fiction,Κρέοντα καὶ Τειρεσίαν Pl. Ep. 311b
.6 σ. ἑαυτόν collect oneself, Plu.Phil.20.7 lead with one, receive,σ. εἰς τὸν οἶκον LXX 2 Ki.11.27
, cf. Jd.19.15; gave hospitality to..,Ev.Matt.
25.35:—[voice] Pass., Act.Ap.11.26.II of things,σύναγεν νεφέλας Od.5.291
, cf. Thphr.Vent.42;ἵνα οἱ σὺν φόρτον ἄγοιμι Od.14.296
;κήρυκες ὅρκια πιστὰ θεῶν σύναγον Il.3.269
;τὰ Χρήματα ἐκ τῶν ἀγρῶν X.An.6.2.8
; τὸ ἔλαιον ἐν ἀγγείοις interpol. in Hdt.6.119;τὰς εἰσφοράς Arist.Pol. 1314b15
, cf. PHib.1.157 (iii B.C.), PCair.Zen.315.1 (iii B.C.), etc.;καρπόν Plb.12.2.5
;κόγχον καὶ κύαμον Crates Theb.7
; τρυγᾶν καὶ ς. PRev.Laws 24.14 (iii B.C.); τὴν μήκωνα ς. Sammelb. 4305 (iii B.C.);σ. εἰς μίαν γωνίαν τὸ ἀποκτένισμα τοῦ στιππύου PCair.Zen.176.41
(iii B.C.);συναγαγεῖν καὶ συναθροῖσαι τὸ θερμόν Thphr.Ign.17
;εἰς ἀποθήκας Ev.Matt.6.26
;κοινὸν σ. τὸν βίον Pl.Plt. 311c
;σ. ἐκ δικαίων τὸν βίον Men.Mon. 196
; of an artist,σ. τὰ κάλλιστα ἐκ πολλῶν X. Mem.3.10.2
, cf. Pl.R. 488a.b of a historical writer,σ. τὰς πράξεις Isoc.12.252
, 15.45; συνηγμένος concise in speech, D.L.4.33; of an anthologist, ὅλας ῥήσεις εἰς ταὐτὸν ς. Pl.Lg. 811a; σ. εἰς ταὐτὸν τὰ κάλλιστα τοῖς αἰσχίστοις jumble together, identify, Aeschin.2.145, cf. Pl.Sph. 251d;Σειληνὸν καὶ Μαρσύαν.. εἰς ἕν Str.10.3.14
.2 draw together, so as to make the extremities meet, τὰ κέρεα (of an army) Hdt.6.113; Αἴας δὲ.. δεξιὸν κέρας πρὸς τὸ λαιὸν (dub. l.) (lyr.);σ. ἐς τετράγωνον τάξιν τοὺς ὁπλίτας Th.4.125
, cf. 1.63, etc.; σ. τὰ τέρματα, of two rivers which gradually approach one another, Hdt.4.52; σ. ἑαυτόν, of a snake, Arist.HA 594a19; σ. τοὺς πόρους, of a styptic, Thphr.Od.36; σ. τὰν ἁφάν, τὰν γεῦσιν, Ti.Locr. 101c; συναγμένα [φωνά] ib. 101b.b draw together, narrow, contract, [ τὴν διώρυχα] Hdt.7.23; πρῴρην ς. bring it to a point, Id.1.194; τὸν.. Χρόνον ὡς εἰς μικρότατον ς. D.Prooem.36;τὴν πόλιν Plb.5.93.5
, etc.;ἐκ μεγάλας δαπάνας εἰς μικρόν IG12(2).645
a.16 (Nesos, iv B.C.):—[voice] Pass.,συνάγεται καὶ διοίγεται ὁ φάρυγξ Arist.PA 664b25
;εἰς ὀξὺ συνῆχθαι Id.HA 496a19
;εἰς μικρόν Id.Mete. 354a7
, Democr. ap. Thphr.Ign.52; εἰς στενόν Didym. ap. Ath.11.477f;ποτήριον συνηγμένον εἰς μέσον Callix.3
; συνῆκται ἡ κοιλία is pinched in, drawn in, Archig. ap. Aët.6.3;ἐπὶ στενὸν συνάγεται τὸ στόμιον Sor.1.9
.cσ. τὰς ὀφρῦς S.Fr. 1121
, Ar.Nu. 582 (troch.), Antiph.218.2;ἐπισκύνιον Ar.Ra. 823
(lyr.); ; σ. τὰ βλέφαρα close the eyelids, ib.38, Gal.18(2).62; but σ. τὰ ὦτα prick the ears, of dogs, X.Cyn.3.5, cf. Ar.Eq. 1348;τὰ σκέλη πρὸς ἄλληλα Sor.1.101
, cf. 2.61 ([voice] Pass.), Diocl.Fr.141.d metaph.,σ. τινὰς ἐς κίνδυνον ἔσχατον App.Hann.60
; συνάγεσθαι to be straitened, afflicted, λιμῷ, σιτοδείᾳ, Plb.1.18.7,10; συνάγεσθαι τοῖς Χαρακτῆρσι to become pinched in its features, Sor.1.108; but πεφυκότος τοῦ θερμοῦ συνάγειν καὶ τονοῦν τὴν γαστέρα pull the stomach together, Gal.15.195; τὰ στύφοντα ἐδέσματα σ. καὶ σφίγγει τὰ σώματα ib.462, cf. 6.90, al.3 conclude from premisses, infer, prove, Arist.Rh. 1357a8, 1395b25, Metaph. 1042a3, Pol. 1299b12, Phld.Sign.12, al.;σ. ὅτι.. Arist.Rh. 1377b6
, cf. A.D. Conj.249.7: c. inf., Luc.Hist.Conscr.16: c. gen. abs., σ. ὥς τινος γενομένου form a conclusion of his having been.., Arist.Pol. 1274a25; συνάγοντες λόγοι cogent arguments, Stoic.2.77, Arr.Epict.1.7.12: also, sum up numbers, D.H.4.6, Ptol.Alm.9.10, Dioph.3.6, al.; also, obtain them by multiplication, ὁ συνηγμένος [ἀριθμὸς] ἐκ τῶν κβ καὶ πθ the product.., Aristarch.Sam.13, cf. Papp.22.7, Paul.Al.K.1; of division, give a quotient, Dioph.2.9; of an integer, yield a fraction (9 = 72/8), ib.12; of any calculation, yield a result, Id.1.25, al. ([voice] Pass.).4 [voice] Pass., συνάγεται τᾷ περιφορᾷ is carried along with it, Ti.Locr.98e. -
16 φιλότης
A friendship, love, affection, ;ξεῖνοι δὲ διαμπερὲς εὐχόμεθ' εἶναι ἐκ πατέρων φιλότητος Od.15.197
, cf. S.Ph. 1122 (lyr.); [full] κατ'ἡλικίην τε καὶ φ. ἰλαδὸν συγγίνεσθαι Hdt.1.172
: pl., Thgn.860; φιλότητι in, with, from friendship or affection, Il.3.453, Od.3.363, 10.43;ἐν φ. διέτμαγεν ἀρθμήσαντε Il.7.302
; φιλότητί γε yes, in affection [ we are brothers], E.IT 498; φιλότητι χειρῶν with friendly services, Id.Or. 1048; ; φ. μετ' ἀμφοτέροισι τίθησι ib.83, cf. Od.24.476;παρὰ σεῖο τυχὼν φιλότητος 15.158
;φιλότητα παρασχεῖν Il.3.354
, Od.15.55;ἄγειν ἐς φ. Sapph. 1.19
;εἰς ἀρθμὸν ἐμοὶ καὶ φιλότητα.. ἥξει A.Pr. 193
(anap.);ὑδαρεῖ σαίνειν φ. Id.Ag. 798
(anap.);φ. τινός
friendship with, affection for,Od.
14.505, S.Aj. 1410 (anap.); διὰ τὴν λίαν φ. βροτῶν by his overgreat love for men, A.Pr. 123 (anap.);ξενίαι καὶ φιλότητες πρός τινας And.1.145
: in addressing persons, ὦ φιλότης, = ὦ φίλος, my dear friend, Pl.Phdr. 228d, Philox.2.7,34; without ὦ, Hp.Ep.17.2 of friendship between states, , cf. 94, 323;ναυμαχεῖν ὑπὲρ τῆς φ. Lys.2.35
;φ. ἀντὶ διαφορᾶς ἐθέλοντες ποιεῖσθαι And.3.30
.3 prov.,ἰσότης φιλότητα ἀπεργάζεται Pl.Lg. 757a
; more shortly,ἰσότης φ. Arist.EN 1168b8
.4 in Hom., freq. of sexual love or intercourse, in various phrases:μίγη φιλότητι καὶ εὐνῇ Il.6.25
, cf. 3.445, al.;ἵνα μισγεαι ἐν φ. 2.232
; καθεύδετον ἐν φ., παραλέξομαι ἐν φ., Od.8.313, Il.14.237; ὕπνῳ καὶ φ. δαμείς ib. 353, cf. 207, 13.636: less freq. c. gen.,ἀείδειν ἀμφ' Ἄρεος φιλότητος ἐϋστεφάνου τ' Ἀφροδίτης Od.8.267
;φ. γυναικός Hes. Sc.31
, cf. Th. 374, 405, 625, 822: pl., Pi.P.9.39, N.8.1, Antipho Soph. 49.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φιλότης
-
17 ὅρκιον
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ὅρκιον
-
18 τέμνω
τέμνω, (1) schneiden, zerschneiden, zerhauen, zerspalten; bes. (a) von Menschen: verwunden, auch niederhauen, zusammenhauen; κάρα τέμνειν, abschneiden. Aber auch oft vom Schneiden des Wundarztes, gew. neben καίειν, welche beiden Tätigkeiten hauptsächlich die Kunst desselben ausmachten; (b) von Tieren: zerstückeln, zerlegen; bes. schlachten, zum Opfer; ἐρίφους, κάπρον, verschneiden, castrare. Ὅρκια πιστὰ τάμνειν, einen Vertrag oder ein Bündnis schließen, indem man dabei die üblichen feierlichen Opfer veranstaltete, eigentlich also die Eidesopfer vollziehen; ϑάνατόν νύ τοι ὅρκι' ἔταμνον, dir zum Tode schloß ich das Bündnis; (c) von Bäumen u. Holz übh., abhauen, behauen; δοῦρα τάμνεσϑαι, sich Bauholz fällen; λίϑους τάμνεσϑαι, Steine behauen; φάρμακον τέμνειν, ein Heilkraut abschneiden, Heil- oder Zaubermittel aus abgeschnittenen Kräutern und Wurzeln bereiten; τέμνειν δίχα, entzwei schneiden; σῖτον τέμνειν, Getreide abmähen; χώραν, γῆν τέμνειν, = ein Land durch Abhauen der Obstbäume und Abschneiden der Feldfrüchte verwüsten; (2) durch Abgrenzung, gleichsam aus etwas Größerem herausschneiden, absondern; übh. scheiden, sondern; τάμνοντ' ἀμφὶ βοῶν ἀγέλας, sie schnitten die Herden für sich ab; τέμνειν ὀχετούς, Gräben ziehen, stechen; τέμνειν ὁδούς, Wege ziehen, anlegen, bahnen. Daher auch (3) von der Bewegung durch einen Raum hin, durchschneiden; bes. vom Schiffe, das in seinem Laufe das Meer durchschneidet; ὁδόν u. dgl., einen Weg einschlagen; μαχᾶν τέμνειν τέλος, sie beendigen; ἀνδρῶν ἐλπίδες τάμνουσαι ψεύδη, die durch Lüge gehenden Hoffnungen; τέμνειν, gradezu für 'gehen' gebraucht; dah. μέσον τέμνειν, die Mittelstraße halten; übertr., τίν' ἀμφ' αὑτᾶς ἔτι πόρον τέμνω; welchen Weg soll ich einschlagen, welche Mittel finden -
19 πιστός
-------------------------------------------A [voice] Pass., to be trusted or believed:I of persons, faithful, trusty,ἑταῖρος Il.15.331
, etc.; ;μάρτυρες Pi.P.1.88
;Ζηνὶ π. ἄγγελος A.Pr. 969
, etc.: [comp] Comp. - ότερος Th.5.108, Isoc.10.38: [comp] Sup.πιστότατος Ar.Pl.27
: c. dat., -ότατος δέ οἱ ἔσκε Il.16.147
;ὁ π. ἡμῖν κἀγαθὸς καλούμενος S.Tr. 541
, cf. E.IA 153 (anap.), etc.: c. gen., τοῦ Φαλάνθου πιστόν τινα a trusted friend of P., Ergias ap.Ath.8.36of;π. πρὸς τὰ συμβόλαια Arist.Pol. 1283a33
; οἱ πιστοί, in Persia, trusty councillors, X.An.1.5.15, cf. Hdt. 1.108 ([comp] Sup.);τάδε Περσῶν πιστὰ καλεῖται A.Pers.2
(anap.); so πιστὰ πιστῶν, = πιστότατοι, ib. 681, cf. 528, 979.2 trustworthy, worthy of credit, Antipho 3.3.5 ([comp] Comp.), 5.3, Th.3.43. Adv., -τῶς καὶ ἀδόλως IG12.90.14
,17.3 genuine,π. Ἀταλάντης γόνος S.OC 1322
; Θηρικλέους π. τέκνον, of a cup, Theopomp.Com.32.1 ; unmistakable, νόσοι πονηραὶ καὶ π. LXX De.28.59.II of things, trustworthy, sure, ὅρκια π. Il.3.269, cf. Pi.O.11(10).6, etc.; τέκμαρ τῶνδε, τεκμήρια, μαντεῖα, A. Ag. 272, 352, Th.66; ;ἔσται πιστὰ καὶ ἄδολα καὶ ἁπλᾶ ἅπαντα τὰ ἀπ' Ἀθηναίων Ῥηγίνοις IG12.51.11
; οὐκέτι πιστὰ γυναιξίν no longer can one trust women, Od.11.456 ;βροτῶν δὲ π. οὐδέν S.Fr.667.3
; οὐκ ἔχοντες τὴν ἐλπίδα.. πιστὴν ἔτι no longer having such hope as could be relied on, Th.5.14 ; ὑπόληψις ἡ πιστοτάτη, of knowledge, Arist.Top. 131a23.2 deserving belief, credible,π. καὶ οἰκότα Hdt.6.82
, cf. 8.80;π. ὑπόθεσις Pl.Phd. 107b
;τοῦτο π. ἐκ τῆς ἐπαγωγῆς Arist.Cael. 276a14
; πιθανὸν καὶ π. Id.Rh. 1356b28; [λόγος] ἀποδεικτικὸς καὶ π. ib. 1377b23.III πιστόν, τό, as Subst., pledge, security, warrant,τὸ π. τῆς ἀληθείας S.Tr. 398
, etc.;τὸ π. τῆς ἐπιστήμης Th.6.72
(but τὸ π. τῆς καθ' ὑμᾶς πολιτείας its honesty, Id.1.68); τὸ π. ἔχοντες.. κἂν περιγενέσθαι feeling confidence that.., Id.1.141 : freq. in pl., τὰ πιστὰ ποιέεσθαι,πίστιν ποιεῖσθαι, Hdt.3.8; πιστὰ θεῶν, of oaths, X.Cyr.4.2.7; ἐδώκαμεν καὶ ἐλάβομεν πιστά we gave and received pledges, c. [tense] fut. inf., Id.An.3.2.5, cf. 4.8.7, etc.;πιστὰ ἠξίου γενέσθαι Id.Cyr.7.4.3
;τὰ πίστ' ἐδειξάτην A.Ag. 651
;στέργειν τὰ π. τῶνδε Id.Eu. 673
;τὰ π. ἐμαυτῷ τοῦ θράσους παρέξομαι E.Ph. 268
.B [voice] Act., believing, relying on, τινι Thgn.283, A.Pr. 917, Pers.55 (anap.), S.OC 1031 ; trustful, τῆς ἐλευθερίας τὸ π. Th.2.40, cf. Pl.Lg. 824 ;τινὶ τὸ π. νέμειν App.BC3.39
.2 obedient, loyal,τὴν τῶν Ἀθηναίων χώραν οἰκείαν καὶ π. ποιήσασθαι X.HG2.4.30
.3 faithful, believing, Act.Ap.16.1, IG3.3435.C Adv. πιστῶς with good faith,μὴ π. καταμαρτυρηθείς Antipho 2.4.7
; loyally, D.3.26 : [comp] Comp. - οτέρως Aen.Tact.22.17.2 persuasively, in [comp] Comp., ; credibly, demonstrably, Pl.Epin. 983e; unmistakably,κριθῆναι Gal.9.857
.3 with disposition to believe, D.34.49: [comp] Comp.,πιστότερον πρὸς ἐκείνους ἢ πρὸς ὑμᾶς αὐτοὺς διακείμενοι Lys.18.15
.
См. также в других словарях:
φιλότης — ητος, και αιολ. τ. φιλότας, ατος, ἡ, Α [φίλος] 1. φιλική αγάπη, φιλία («ξεῑνοι μὲν διαμπερές εὐχόμεθ εἶναι ἐκ πατέρων φιλότητος», Ομ. Οδ.) 2. φιλοξενία 3. φιλική συνεννόηση μεταξύ λαών («φιλότητα καὶ ὅρκια πιστὰ ταμόντες», Ομ. Ιλ.) 4. ερωτική… … Dictionary of Greek
φυλάσσω — ΝΜΑ, και φυλάγω και φυλάω και διαλ. τ. φλά(γ)ω Ν, και αττ. τ. φυλαττω Α [φύλαξ, ακος] 1. φρουρώ (α. «τόν φύλαγαν πέντε σωματοφύλακες» β. «αὕτη φραγμὸς ἡ ἀρετὴ... ἀσύλητα φυλάττουσα τῆς ψυχῆς τὰ κειμήλια», Νείλ. γ. «πρὸς γὰρ τῇ ἐπάλξει τὴν ἡμέραν… … Dictionary of Greek
ψεύδομαι — ΝΜΑ, και μτγν. τ. ενεργ. ψεύδω Α 1. παραποιώ την αλήθεια, αναφέρω ανυπόστατα πράγματα, λέω ψέματα (α. «πάντοτε την αλήθειαν ομιλούντες πλην χωρίς μίσος για τους ψευδομένους», Καβάφ. β. «καὶ πίστευσον, οὐ ψεύδομαι, μεγάλως ἀληθεύω», Πρόδρ. γ. «οὐ… … Dictionary of Greek
όρκιον — ὅρκιον, τὸ (Α) [όρκος] 1. όρκος 2. το αντικείμενο τού όρκου, συνθήκη, συμφωνία 3. υπόσχεση που συνοδεύεται από ένορκη βεβαίωση 4. στον πληθ. τὰ ὅρκια α) θυσίες, τελετές, οι οποίες συνόδευαν την παροχή ένορκης διαβεβαίωσης, την ένορκη συμφωνία β)… … Dictionary of Greek